A harcművész
  • A pekingi Xing Yi Szövetség tiszteletbeli elnöke
  • A Liang stílusú Bagua Zhang 4. generációs örököse
  • Chuo Jiao Fanzi mester
  • 7. fokozatú wushu szakértő (összesen 9 fokozat van)
  • Első osztályú versenybíró

Di Guoyong mester 2007. júniusában több hetet töltött Magyarországon a Kung-fu Akadémia meghívására. Itt tartózkodása alatt több interjút és nagysikerű bemutatót tartott népszerűsítve az általa képviselt irányzatokat. Az interjúkból néhány kérdést kiemelve állítottuk össze az alábbi összefoglalást a teljesség igénye nélkül.

Ön, mint a pekingi Xing Yi szövetség elnöke és egyfajta sportdiplomata, mely országokban népszerűsíti a kínai kung-fut?

Először is már nem vagyok a szövetség elnöke, hanem 10 év elnöklés után visszavonultam és tiszteletbeli elnöknek választottak. Így több időm marad a kiadásra váró könyveim szerkesztésére és a külföldi meghívások kielégítésére. Kínán kívül tanítok még az Egyesült Államokban több helyen, Kanadában, Oroszországban, Ukrajnában, Kazahsztánban és Magyarországon is. A 90-es években, Kamerunban is tanítottam két teljes évig. A Xing Yi Quan-ről írott könyvem kínaiul, oroszul és angolul is megjelent. A teljes rendszert feldolgozó oktató VCD lemezeim világszerte kaphatóak, amelyek a Qiao Jia Ren kiadó gondozásában jelentek meg. (Híres kínai kiadó cég, felkérésük egy adott stílus bemutatására igen nagy megtiszteltetés egy harcművész számára; fordító. megj.)

Hogy érzi magát Magyarországon és milyen benyomásai vannak a hazai kung-fu életről?

Egyre jobban, egyre otthonosabban érzem magam, hiszen nem először járok az Önök országában, tavaly is voltam már. Meghívóim, Attila és Andi mindig kiváló vendéglátásban részesítenek. A magyarországi kungfu-ról nagyon jó benyomásaim vannak. Megdöbbentőnek tartom ezt a dinamikus fejlődést és szorgalmat, amit itt tapasztalok. Sokat köszönhetek Andrea magas szintű kínai nyelvtudásának, aki a harcművészeti nyelvezet kiváló ismerője és ezzel nagyban megkönnyíti itteni munkámat. Szeretném kiemelni, ami Önöknek dicsőség, hogy a legjobb tanítványomnak a magyarországi vezetőt, Kapecska Attilát tartom. Erejében és szorgalmában mindenkit felülmúl a tanítványaim közül, nagy jövő áll előtte. Az elmúlt egy év alatt is nagyot lépett előre a gyakorlási színvonal Magyarországon és ebből arra következtetek, hogy Attila tanárnak is kiváló és a segítői is rendkívül tehetségesek. Úgy gondolom, aki őt követi jó úton jár. Valójában sehol nincs ilyen típusú rendszeres képzés a világban ahol én tanítok vagy tanítottam. Általában szemináriumokra hívnak, majd utána mindenki edz az emlékei szerint. Nincsenek összefogva a gyakorlók egy iskolában. Azt hiszem a magyarok titka a szervezettségben rejlik. Nagyon ügyesek, gratulálok hozzá!

Szeretném átadni ezt a zászlót, a pekingi Xing Yi szövetség ajándékát és kifejezni elismerését a Kung-fu Akadémia vezetőjének Kapecska Attilának.

Xing Yi zászló

A zászló még a visszavonulásom előtt készült, úgyhogy az én nevem is rajta van. Középen nagy írásjegyekkel ez olvasható: „Kiváló kung-fu, magasztos erény”. Két oldalt pedig: „A pekingi Xing Yi Szövetség elnöke, Di Guoyong”, illetve „a magyarországi Kung-fu Akadémiának”.

Szeretnénk megkérdezni, hogy mi a különbség a wushu és a tradicionális gyakorlás között?

Erre a kérdésre nagyon könnyű válaszolnom mivel a pekingi wushu főiskolán óraadó tanár voltam és jó kapcsolatom van a jelenlegi oktatókkal is. Jelenleg a Pekingi Egyetem Wushu tanszékén a Xing Yi szakosztály vezetője vagyok, tehát ismerem belülről mindkét oldalt. Szeretném leszögezni, hogy én a tradicionális, vagyis népi gyakorlás híve vagyok, de ugyanakkor nem vagyok ellene a wushu mozgalomnak sem. A wushu tulajdonképpen a kínai kung-fu sport változata, amely állami segédlettel jött létre, egyfajta országimázs megteremtésének céljából. A létrehozók és támogatók táborára nagy hatást gyakorolt az akkori orosz talaj,-és szertorna látványossága és sikere. Ezért a wushu művészibb és akrobatikusabb a népi kungfu-nál. A hagyományos etikettet nem tartják fontosnak a wushu iskolákban, edző és sportoló viszony van a mester és tanítvány viszony helyett. Az iskola végeztével a tanulók állami diplomát kapnak, mely megélhetést jelent, tehát a wushu edző az egyfajta szakma a mai Kínában. Az iskola néhány éve alatt számos kungfu irányzatot ismernek meg, melyek nagy része kötelező. Valójában sem idő sem lehetőség nincs, hogy valamit teljesen elsajátítsanak, mindenből egy kicsit lehet csak megtanulni. Nincs alkalmazás, tradicionális erőfejlesztés, harci Qigong stb. Szinte csak formagyakorlatokat tanulnak. Itt megemlíteném, hogy fontos a versenyzés és a versenyeredmények. A versenybírók több mint 90 %-a valamilyen Hosszú Ököl stílust gyakorolt, ezért hogy úgy mondjam, az ő szemük ezt szereti látni, ezért a wushu iskolákban tanított Xing Yi kissé Hosszú Ököl hangulatú, olyan tartások vannak benne, amelyek nem alkalmazhatóak, de szépek és „ponterősek”.

A népi kung-fu a gyakorlás életmódként való megközelítéséről szól inkább. Mester és tanítvány viszony van. A mester olyan a tanítványnak mintha az apja lenne. A kapcsolat a kölcsönös tiszteletről és megbecsülésről szól, lényege a tapasztalati tudás átadása, amely elsősorban bizalmi alapú. A képzést a külső látványosság csak részben jellemzi, viszont a belső fejlődés annál inkább. A tanulás nincs időhöz kötve, az eredmények adják a továbblépés lehetőségét. Fontos, hogy a gyakorlás jótékony hatású legyen az egészségre és a tanítványnak meg kell ismernie a hagyományos kínai orvoslás alapjait is. Az alkalmazás, és a működő megoldások tartották életben a mai napig a harcművészetet így a technikák értelmezése, felhasználása elengedhetetlen a tradicionális képzésben. Csak néhány fontos elemet emeltem ki, de talán érzékelhető a különbség. Ma általában a wushu sport és szakma, a népi kung-fu életmód és önművelés. Én Magyarországon a Xing Yi hagyományos változatát, azaz a teljes rendszert tanítom.

Mondana néhány szót a stílus egészségvédő hatásáról?

A Xing Yi elsajátítása során a tanulók először állásgyakorlatokat végeznek, melyek kiváló módszerei a testi és mentális megerősítésnek. Ezek mellett gyakorolják az öt alaptechnikát: a hasítást, a fúrást, a zúzást, a törést és a keresztezést. Ezek az öt elem tana szerint alkalmasak az öt yin szerv megerősítésére úgy, mint a tüdő, a vesék, a máj, a szív és a lép. Amikor az öt yin szerv erős és egészséges akkor a test és szellem egyensúlyban van. Ennek a stabil állapotnak a megerősítésében a rendszeres gyakorlás a legfőbb segítség.

A Xing Yi az erőkiadás során fordított légzést használ, mely természeténél fogva az egész emésztőrendszert karbantartja. A tartásai egyenesek és természetesek, így néhány év alatt megváltozik a gyakorló kiállása is. A tanulás folyamán begyűjtött sikerélmények növelik az önbizalmat, mely kellemesebb és erősebb kisugárzást ad a személynek élete minden területén.

Mit gondol, egy európai ember sikeres lehet ennek a művészetnek az elsajátításában?

Nézetem szerint a távol-keleti harcművészetek közül a Xing Yi a legalkalmasabb az európai emberek számára. Egyrészt mert erősebb testfelépítésűek az ázsiaiaknál, így a stílus intenzitását, erejét jobban meg tudják jeleníteni. Ugyanakkor kiváló mozgásforma a stresszes, túlhajszolt életet élő emberek számára, hiszen a testi egészség mellett a mentális egészséget is javítja, a gyakorlás pedig feltölt és megnyugtat.

A Xing Yi-t gyerekek és idősebbek, nők és férfiak egyaránt elkezdhetik és gyakorolhatják, szemben más sportokkal, mozgásformákkal. Az egészségre gyakorolt jótékony hatását bizonyítja az a kutatási eredmény, mely szerint a Xing Yi stílust hosszú évekig gyakorlók várható átlagos élettartama majdnem 80 év. Én úgy gondolom, hogy természetesen sikeres lehet az európai ember ebben a rendszerben, sőt szüksége van rá, és a lehetőség most adott, itt van a Kung-fu Akadémián.