KUNG-FU SZELLEMISÉG, TUDOMÁNYOSAN

Amikor feltesszük a kérdést a hozzánk érkezőknek, hogy miért a kungfu-ra esett a választásuk, a válasz többnyire így hangzik: „Azért, mert elsősorban az egészségmegőrzés és a szellemiség érdekel, nem a harc vagy a versenyzés”.

Sokan, meghallgatva belső sugallataikat, spirituális fejlődésük ígéretes lehetőségét látják a kung-fu gyakorlásban. És igazuk van!

Jelen lenni a pillanatban

A Kung-fu Akadémia több évtizedes tapasztalata szerint, egy fél éve rendszeresen edző csoportban, a csoportenergia teljesen más jelenléti állapotról tanúskodik, mint egy kezdő csoportban. Újabb fél év elteltével a figyelemkoncentráció ereje és fenntarthatóságának időtartama a kezdeti többszörösére fokozódik. És ez még csak a kezdet…
A megfelelő hozzáállással végzett kung-fu tréning legfőbb jellegzetessége, hogy gyakorlás közben a figyelem befelé irányul. A napközben kiáradó, megismerő elme a mozdulatok szisztematikus ismétlésének hatására irányt vált és lecsendesedve „befelé hallgatózik”. A tudat egyhegyűvé tételét segíti a csoportenergia felépülése és az arra való ráhangolódás különleges élménye.

xing yi quan, hsing i chuan

Az egyhegyű figyelemnek köszönhetően a kung-fu gyakorlók egyre nagyobb testtudatosságra tesznek szert, miközben fizikailag és szellemileg is megerősödnek, egyre kijjebb tolva teljesítőképességük határait. Ez a speciális tudatállapot a kungfu-ban való töretlen fejlődés alapfeltétele, megléte biztosítja a gyors, pontos érzékelést, valamint segít bevésni a szükséges reflexválaszokat.
Az egyhegyű figyelem a meditáció előszobája. Meditatív tudatállapotban a figyelem tárgya is elveszik, az elme leáll, nem mozog, nem figyel, nem akar és nem érzékel. A meditációnak a spirituális fejlődésben van legnagyobb haszna, így közvetve hozzájárul a harci képességek kiteljesedéséhez is.

Tudományosan igazolható a folyamat?

Az agytevékenységet vizsgáló tanulmányok bizonyítékot szolgáltatnak arra, amit a buddhisták évszázadok óta vallanak: az elme megfegyelmezése és a koncentrációs gyakorlatok megváltoztatják az agyműködést és a tudatosság magasabb szintjére emelnek. Eddig mindezt csak transzcendens síkon lehetett értelmezni – a fizikai világon kívüli, nem mérhető, materiálisan meg nem fogható dologként.
Voltak azonban olyan jellegű vizsgálatok, amelyek arra irányultak, hogy a belső figyelem milyen fizikai változásokat eredményezhet.

agy 1

Az egyik első ilyen 2014-ben történt: dr. Sara Lazar a Harvard egyetem idegtudósa vezetésével végzett 8 hetes vizsgálat alatt egy 16 fős csoportnak, minden nap 30 percig kellett belső figyelmet gyakorolnia miközben MRI-vel monitorozták őket. Volt egy kontroll csoport is, amely a szokásos életét élte, és őket is ugyanígy vizsgálták.

Ezzel szinte egy időben, a Wisconsin Egyetem kutatói 40 éve meditációs gyakorlatokat végző 15 tibeti buddhista szerzetes agyának funkcionális mágneses rezonancia vizsgálatával bizonyították, hogy a meditációban gyakorlott szerzetesek agya rendkívül erős gamma-hullám tevékenységet mutat. A gamma-hullámok az agy legerősebb és leggyorsabb agyhullámai, amelyek elősegítik az egyes agyáramkörök közötti különleges kapcsolatok kialakulását.

Az eredmény

A harvardi egyetem kutatásában résztvevő, 16 fős csoportnál az MRI eredményekből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy 8 hét alatt gyakorlatilag újraépült az agyuk szürkeállománya, jelentősen megnövekedett annak sűrűsége a hippocampusban. (A hippocampus egy csikóhal formájú agyterület kétoldalt a halántéknál.) Bizonyítást nyert, hogy a jelenlétben való tudatosság megváltoztatja az agyat, annak struktúráját is előnyösen befolyásolja. A kontroll csoportnál viszont semmilyen pozitív irányú változást nem tapasztaltak.

agy 3

Érdekes és figyelemre méltó, hogy a depresszióban szenvedőknél szűkül a hippocampus mérete és a stressz egyértelműen károsítja a szürkeállomány e részét. Ez az agyterület felelős a testtudatosságért, az izmok finommozgásaiért és a fájdalomtűrő képességért. Fontos szerepet tölt be a tanulásban, elősegítve a jobb emlékezést, valamint a logikus gondolkodást. Meghatározó a jellem fejlődésében, szoros kapcsolatban áll az én-tudatossággal, a pozitív érzelmekkel és a boldogságérzettel.

A kutatók másik legalább ilyen fontos megállapítása, hogy az agy képes folyamatosan fejlődni. A meditációs, figyelemkoncentrációs gyakorlatok megváltoztatják az agyműködést, a tudatosság magasabb szintjére vezetnek. A tanulmányból kiderül, hogy egyértelműen magasabb fokú a tudatosság szintje a belső gyakorlatokat végzőknél, szemben a meditációban járatlan személyekkel.
Mint kijelentették, ha az agyunk egy bizonyos részét használjuk, azért fog nőni és erősödni, mert használjuk. Ez tulajdonképpen szellemi edzés. A lényeg a „használd, vagy elveszíted” elve. Olyan ez, mint az izomerősítés.

A tudatos figyelem módszere egyre népszerűbb útja a szellemi erők kifejlesztésének, amelynek lényege, hogy mentális fókuszunkat a test fizikai észleléseire összpontosítjuk. A belső figyelem, mint a jelenben tartózkodás legegyszerűbb formája könnyen beépíthető a mindennapi életbe, akár mint mentális és fizikai tréning, amely nem más, mint a kung-fu.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés