Mi a Kung-fu?

Mi a Kung-fu?
Önfejlesztés

A kung-fu egyike azoknak az ősi önvédelmi rendszereknek, amelyek napjainkig fennmaradtak és folyamatosan fejlődnek. Eredete az ókorba nyúlik vissza. A kung-fu mint kifejezés a kínai nyelvben többféle jelentéssel is bír, jelenthet kemény munkát vagy erőfeszítést, amelyet egy bizonyos cél érdekében tesz meg az ember, illetve utal az állhatatos, kitartó munka gyümölcseként elért kiemelkedő tudásra, képességre.

A nyugati világban jelenti még az ókori Kína önvédelmi művészetét, egy magas fokú mozgásművészetet, testkultúrát, amely szoros kapcsolatban van az egészséges és hosszú élet keresésével, valamint egy ősi filozófiát, amely az életvitel egyfajta módját jelentette.

Bizonyos, hogy a kung-fu egyike az önfejlesztés legkomplikáltabb, de ugyanakkor leghatásosabb rendszereinek, ahol a tökéletes koncentráció és a külső akció egy szellemi egészbe olvad. Ennek a különleges tudatállapotnak a gyakorlása segítette megoldani mindazokat a feszültségeket és problémákat, amelyeket a mindenkori társadalom okozott. A rengeteg tradíción és szokáson kívül magában foglal egy hihetetlenül gazdag tudásanyagot, amelyben helyet kapnak az okkult tudományok, a hagyományos kínai orvoslás, valamint a meditáció művészete is. Mindezek módszereit a tapasztalat és a hagyományok által több évezredre visszanyúló felismerések sorozata tette rendkívül hatékonnyá.

A kungfu-nak két fő irányzatát különböztetjük meg: a Shaolin, azaz külső stílusok és a Wudang, vagyis belső stílusok családját. A Shaolin irányzat további két útra bontható, északi és déli Shaolin-ra. Az északi inkább hosszú ököl rendszereket foglal magában, amelyekre szélesebb ívű mozdulatok és több lábhasználat jellemző. Népszerű irányzatai a Bai He Quan (Fehér daru ököl), a Tong Bei Quan (Háton áthatoló ököl) és a Shaolin hosszú ököl. A déli többnyire rövidkezes iskolákat tömörít, amelyeket leginkább a stabil állásmód és a pörgő kéztechnikák jellemeznek. Népszerű iskolái a Hung Gar (Hung család stílusa), Pak Mei (Fehér szemöldök) és a Choi Lee Fat (Choi család, Lee család és a Fat család egyesített irányzata).
A belső harcművészetek közül a három legismertebb a Xing Yi Quan (Tudat és a forma ökle), a Tai Ji Quan (Nagy végső ököl) és a Bagua Zhang (Nyolc trigram tenyér). Ezek a rendszerek a belső erő kifejlesztésére helyezik a hangsúlyt, technikai repertoárjuk pedig teljesnek mondható.

A Kung-fu Akadémián a belső stílusok közül mindhárom tanulására van lehetőség, valamint a Shaolin rövid ököl stílus eredeti formájában képviseli a Shaolin módszereket.

MI A KÜLÖNBSÉG A KUNG-FU ÉS A KARATE KÖZÖTT?

Gyakran tapasztalható, hogy a laikus érdeklődők gyakran összetévesztik ezt a két harcművészetet. Ezeket az ismereteket szeretnénk pontosítani néhány egyszerű párhuzammal.

  • A kung-fu kínai eredetű harcművészet, amíg a karate japán.
  • A kung-fu kifejezés jelentése: hosszú időn keresztül végzett állhatatos munka, a karate pedig üres kezet jelent (kara – üres, te – kéz) .
  • A kung-fu gyakorlás többnyire életvitelszerű, amely fontos része az egészséges életmódnak, amíg a karate gyakorlás inkább versenysport jellegű, megmérettetés központú.
  • A kung-fu megszületése Da Mo vagy más néven Bodhidharma buddhista szerzetes személyéhez köthető aki a Shaolin rendszerű gyakorlás elindítója, a karate megjelenése pedig Funakoshi Gichin okinavai harcművész nevéhez fűződik aki az első karate irányzat a Shotokan megalapítója.
  • A kung-fu kialakulása a Shaolin kolostor létrejöttét követően i.sz. 530 tájára tehető, amíg a karate Okinava szigetéről indult el világhódító útjára 1920 körül.