STRESSZ ÉS IMMUNITÁS

A tudatállapotok testi következményei, valamint a test élettani folyamatainak tudatállapotokra gyakorolt hatásai már évszázadok óta ismertek. Lényegében részei az olyan ősi tanoknak is, melyek a taoista, tibeti, indiai védikus vagy antik görög hagyományok orvosi megfigyeléseiben gyökereznek.

KORTIZOL A STRESSZHORMON

Az élőlények az őket érő speciális ingerekre sajátos módon reagálnak.
Például ha egy felénk rohanó oroszlánt látunk, szervezetünk általános vészriadót hirdet. Ilyenkor mobilizálódnak az energiatartalékaink, gyorsul a szívverésünk és a légzésünk, a megnövekedett vércukorszint és a kitáguló erek miatt agyunk és vázizmaink több energiához és vérhez jutnak. Közben más a válaszreakcióban szükségtelen testtájakon (pl. gyomor, belek) összehúzódnak az erek az energia gazdaságos felhasználása érdekében. Ezzel a bonyolult és finoman hangolt, összetett szabályozással az egész szervezetünk felkészül a vészhelyzet elhárítására: a harcra vagy a menekülésre.

A stressz által beindított folyamatok összképe ma már jól ismert. Ebben meghatározó szerepet játszik az idegrendszer és a hormonrendszer összehangolt működése. A fenti, korai megfigyeléseket követően bebizonyosodott, hogy a stresszhatás után aktiválódik az agy hipotalamusznak nevezett területe, mely ezután gyorsan aktiválja az agyalapi mirigyet (hipofízist). Az agyalapi mirigy egyik hormonja felelős a kortizolelválasztás beindításáért. Fontos kiemelni, hogy a már említett stresszkulcshormon, a kortizol, egy szintén alapvető kommunikációs mód az agy-hormonrendszer (neuroendokrin rendszer) és az immunrendszer között.

shutterstock_6007888

A következő nagy lépés, az orvosi-biológiai kutatásokban akkor következett be, amikor felfedezték, hogy a kortizol jelentősen befolyásolja az immunrendszer aktivitását. Kiderült, hogy a stressz nem feltétlenül rossz. A rövid ideig tartó (akut) stresszorok hatása egyes esetekben kifejezetten előnyös egészségünk szempontjából, mivel fokozhatja bizonyos immunsejtek (például a vírusok és tumorok elleni harcban kritikus szerepet játszó természetes ölősejtek) számát és aktivitását a szervezetben. Ilyen akut stresszornak tekinthetjük a testmozgást vagy diákok esetében a vizsgastresszt is.

SZEROTONIN A KULCSMOLEKULA

A szerotonint a múlt század közepén fedezték fel és azonosították mint fontos agyi jelátvivő anyagot. Bár a pontos idegrendszeri aktivitásáról a mai napig keveset tudunk, az biztos, hogy fontos szerepet játszik nagyon sok idegi-lélektani folyamatban. Ezek közül a legfontosabb a testhőmérséklet, az étvágy, az alvás, valamint a szexuális aktivitás szabályozása; de az általános hangulatunk és a világról alkotott érzékleti képünk is nagyban függ a szerotonin agyi megoszlásától és szintjétől.

shutterstock_175418069

Alig egy évtizede bebizonyosodott, hogy a szerotonin fontos szabályozó szerepet tölt be az immunrendszerben. Nélküle jelentősen gyengül például a vírusokkal, baktériumokkal, tumorokkal szembeni védekezőképességünk. A szerotonin az immunsejtek közötti kommunikációt, a betegséget okozó mikroba elleni megfelelő stratégia kidolgozását segíti a fertőzés korai szakaszában, ugyanis ilyenkor a legfogékonyabbak a sejtek speciális érzékelői erre az anyagra.
A fentiek alapján érthető, hogy a szerotonin a kortárs tudományos paradigmában úgy jelenik meg, mint kulcsmolekula az ideg- és immunrendszer párbeszédében. Az eddigieket figyelembe véve ez talán nem is meglepő; gondoljunk csak arra, hogy a szabályozás egyensúlyának felborulása mind az immunrendszer, mind a szerotonin esetében fontos szerepet játszhat például a depresszió kialakulásában.

VÉDELEM ÉS ÉRZELEM

Védekezőrendszerünk és agyunk-lelkiállapotaink szorosan összefüggő hálózatot alkotnak. Az elmúlt évtizedek tanúsága szerint a párbeszéd kétirányú az immunrendszer és az idegrendszer között. A felborult immunszabályozásnak negatív lelki következményei lehetnek, a felborult lelki egyensúly pedig a védekezőképesség csökkenését okozhatja. A stressz bármilyen formája – ha az hosszan tartó – előbb-utóbb felborítja a kórokozókkal, tumorokkal szembeni természetes védelmünk egyensúlyát, ami betegségekhez vezet. A stresszor kiiktatása az életünkből azonban sok esetben a tünetek enyhülését és akár a teljes felépülést is eredményezheti. A krónikus stressz okának felderítése és kiküszöbölése tehát számtalan testi baj gyógyításának záloga.
A harcművészeti tréning és azon belül is a rendszeres kung-fu gyakorlás a mindennapi stressz oldásának évszázados módszereként, megszabadít a szorongástól és képes megszüntetni a hangulati élet zavarait.

napindito