Kung-fu Akadémia

A kínai természetfilozófia szerint az ember az összekötő kapocs ég és föld között, s ilyenformán a kozmikus és a földi erők együttesen hatnak rá. Az ember része a természetnek, s ezért ugyanazok a ciklikus folyamatok, jellemzők rá, mint az évszakokra és az óceánra. Közvetlenül megtapasztalhatjuk ezt az érzést, amikor kimegyünk a természetbe, fejünk felett a végtelen ég, milliárdnyi csillagával, lábunk alatt pedig a föld mélysége, kincseivel, mágneses sugárzásával.

A világegyetem folyamatai, a föld bolygó, rajta minden emberi közösség és azon belül minden egyes ember, egyetlen univerzális rendszert alkot, amelyet ez a természetfilozófia Tao-nak, vagyis Az Út-nak nevez. Ha letérünk az Út-ról, könnyen „eltévedhetünk”, életünk egyensúlya megbomlik.

Egészségünk fenntartása a kiegyensúlyozott és harmonikus belső környezet fenntartásától függ. Az egészség tökéletes állapotát éppúgy, mint minden másét a világban – a yin és a yang fogalmával írják le. A yin és yang az a két dinamikus erő, amelynek együttműködéséből származik minden, ami csak létrejön a világegyetemben.

A yin (阴) kínai írásjegyének jelentése, „a hegy árnyékos oldala”, míg a yang (阳) „a hegy napos oldala”.

A yin és yang kölcsönhatása egy folyamat, nem egy statikus meghatározás. A hegy képéből kiindulva, a hegy árnyékos oldala inkább yin természetű a napos yang oldalhoz képest. Ahogyan azonban a Nap befutja pályáját az égen, a reggel beragyogott lejtő árnyékos lesz és délután már az ellenkező oldalt világítja meg. A yin yang-á és a yang yin-é válik, ahogyan a nappalból éjszaka lesz.

A hagyományos kínai orvoslás szerint az emberi test is felosztható yin, illetve yang területekre. Ha az energia-egyensúly megbomlik betegség jön létre. Érthető módon mindenfajta kezelés elsődleges célja tehát az, hogy helyreállítsa a szervezetben a yin és a yang finom egyensúlyát.

A természet körforgását a Öt Elem elmélete írja le. Ez köti össze egymással az évszakokat, a természet megnyilvánulásait, sőt a testrészeket és a test belső folyamatait is. Az Öt Elem a fa, tűz, föld, fém és a víz, a természet alapvető erőit jelenítik meg ciklikus sorrendben. Az Öt Elem minden egyes fázisa táplálja a következőt, s elősegíti annak működését, ugyanakkor a yin és yang egységén belül szükség van egymást korlátozó folyamatra is, tehát képesek rombolni és gátolni is egymást.

Ha valami megzavarja a yin és yang egyensúlyát vagy felborítja a Qi áramlását, az Öt Elem harmóniája is megszűnik

Az egyensúly megzavarásra alkalmas tényezők lehetnek belsők és külsők. A külső között vannak az alábbi környezeti tényezők: szél, hideg, meleg, nedvesség, szárazság és tűz.

A túlzott érzelmek is lehetnek egészségkárosítóak. A túlzott düh, szorongás, a szomorúság vagy a félelem mind hatással van egészségi állapotunkra, főleg ha hosszú ideig tartanak fogságukban. Fontos kézben tartani érzelmi életünket, hiszen tudjuk hogy szoros az érzelmek és a fizikai tünetek közötti kapcsolat, például a hosszú ideig tartó stressz felőrli az ember erejét és önbizalmát, végül betegséghez vezet.

A kínai orvos a diagnózis felállítása után rendszerint nem csak gyógynövényeket, masszázst vagy akupunktúrát javasol, hanem étrendi javaslatot is ad, amely helyreállítja a test energetikai egyensúlyát.

Ez azért is fontos, mert a kínai táplálkozási szakértők megállapítása szerint mi éhezünk a jólétben, mivel táplálékaink nagy része nem tartalmazza azokat az anyagokat, amelyek szervezetünk működéséhez elengedhetetlenül szükségesek lennének! A táplálkozás és egészség kapcsolatának keleti megközelítése különbözik a nyugaton megszokottól.

„Az étel gyógyszer és a gyógyszer étel”

mondja a közismert kínai közmondás, amely jól mutatja a táplálkozással kapcsolatos kínai szemléletmódot és gyakorlatot. Szinte minden kínai megtanulta a szüleitől, hogy a főbb bajokra milyen ételt vagy teát kell fogyasztani. A kínai gyógyászat aranyszabálya szerint az ember harmincéves koráig a vele született energiáiból növekszik, míg harmincéves kora után már csak abból, amit táplálékából felvesz.

Bár nyugaton is ismert néhány táplálkozással kapcsolatos közmondás, miszerint: „Amit eszel, azzá leszel” vagy „Legyen étked a gyógyszered”, a nyugati és a keleti orvoslás mégis alapvetően különböző módon vélekedik az étrend szerepéről a  gyógyításban és az egészség fenntartásában. A nyugat az ételt elsősorban a testsúlyra gyakorolt hatásának (kalória – és zsírtartalmának) illetve vitamin és ásványi anyag tartalma alapján vizsgálja. A kínaiak ellenben az ételt a természet szerves részének tartják és úgy gondolják hogy, minden ételt a yin/yang és az Öt Elem sajátos aránya jellemez, s ezért mindegyik a rá jellemző hatást gyakorolja testünkre.

A hideg étel például megterheli a gyomrot, lelassítja az emésztést és lehűti a testet. A nehezen emészthető ételek, vagy akár azok, amelyeket nem rágunk meg eléggé, – ugyancsak megterhelik a gyomrot.  A friss étel fogyasztása nagyon fontos összetevője az egészséges táplálkozásnak, akárcsak a lassú evés és az étel gondos megrágása.

Az élelmiszereket kiegyensúlyozottan, az évszaknak megfelelően kell összeválogatni az arany középút szabályainak megfelelően. Törekedni kell a kíméletes és semleges főzési technikákra (kevés vízzel párolás, rövid pirítás, enyhén átsütés). Fogyasszunk minél több  friss „élő” ételt, vagyis olyat ami a maga természetes formájában kerül az asztalunkra , és kerüljük azokat amik nem tartalmaznak életerőt, ilyenek az iparilag előállított élelmiszerek, a füstölt és tartósított, mélyhűtött, vagy mikrohullámú sütőben készült ételek.

A kínai táplálkozástan középpontjában a gabonák és a főtt – párolt zöldségek állnak, és  elegendő ha az étkezés 1/8-a áll állati fehérjékből.
A nyers ételeket viszont csak kis mennyiségben ajánlják, mert nehezebben emészthetők, mint a főtt ételek.

Étkezzünk rendszeresen és változatosan, gyakran együnk keveset és ne siessünk étkezés közben

A kínaiak a legfőbb gyógyító erőt a tápláló leveseiknek tulajdonítják, melyeket általában marhacsontból és ínból, tyúkból, csontos húsokból készítik, melyeket több órán át főznek, egyfelől azért hogy az ásványi anyagok kifőjenek belőlük, másfelől pedig azért, hogy a szilárd proteinek könnyen felszívódó formába kerüljenek. Ha van lehetőségünk,  fácánból vagy gyöngytyúkból még gazdagabb tápanyagtartalmú levest főzhetünk.

Tesznek hozzá shitake és fafül gombát, gyömbért, jujubát, galagonyát és különböző gyógynövényeket például ginzenget, angyalgyökeret, csűdfüvet, ganodermát, majd a főzés utolsó fázisában kerülnek  bele a zöldségek, pl. sárgarépa, zeller, burgonya, kínai kel és petrezselyem.

Ezek a levesek sok II. típusú kollagént tartalmaznak, mely jó öregedés ellen, illetve feltöltik a lépet és a gyomrot energiával. Segítik a vérkeringést és az emésztést és immunerősítő hatással is rendelkeznek.

A fentieket olvasva érdemes elgondolkodnunk azon, hogy bizony van különbség az evés és a táplálkozás között, ezért nagyobb tudatossággal kéne fordulnunk mindennapi étkezésünk felé. Ebben kívánunk segítséget nyújtani a tájékoztatás eszközével.