Harcművészetnek az olyan rendszereket nevezzük, amelyek mögött szellemi és erkölcsi tanítás is áll. Ezek jellemzője az önfegyelmen és az erő-összpontosításon alapuló, tökéletességre törekvő testgyakorlás, amely elengedhetetlen a belső harmóniánk megtapasztalásához.
A kínai harcművészetek szellemisége egyaránt merít a konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus tanításaiból, ezért alapértékeiket tekintve gyakran találunk átfedéseket. Azok a nézetek azonban, hogy a kung-fu irányzatok mélyen vallásosak lennének, nem feltétlenül állják meg a helyüket.
A félreértés onnan eredhet, hogy a kínai harci művészetek fejlődésének első periódusában a gyakorlás fő színhelyei a kor kolostorai voltak. Többnyire csak ezeken, a világtól elzárt helyeken élő szerzetesek foglalkoztak a testedzés e speciális módjával. Elsősorban azért gyakoroltak, hogy segítsék spirituális fejlődésüket a testi erejük és frissességük fokozása által, másodsorban pedig azért, hogy tegyenek az önvédelmükért. Azonban azt idő előrehaladtával a dolgok megváltoztak, így az utóbbi bő 500 évben a harcművészeti gyakorlás már nem a különféle vallási közösségek privilégiuma, hanem a világi élet szerves részét képező tapasztalatok tárháza.
Milyen szellemiség van egy harcművészeti iskolában?
Ez iskolánként különböző, de valamifajta erkölcsi hagyomány, vagy elvárási minimum a tanítványok irányában azért mindenhol fellelhető. A Kung-fu Akadémián a tradicionális, azaz hagyományokhoz hű megközelítést tartjuk a legjobbnak, legéletszerűbbnek. Az ősi útmutatásokat felkutattuk, tanulmányoztuk, megértettük és mivel meggyőződtünk azok korokon átívelő eredményességéről, ezért ezeket követjük és közvetítjük. Tapasztalatunk szerint a hozzánk beérkező tanítványok gondolkodására, hozzáállására, harcművészeti fejlődésére és spiritualitására ezek az ismeretek rendkívül pozitív hatást gyakorolnak. A Kung-fu Akadémián megtapasztalható szellemiség alapján, az alábbiakban rövid betekintést adunk a helyes hozzáállás mibenlétéről.
A harcművészeti szellemiség felé vezető út első lépése a tisztelet, amely nem egyéb, mint elengedni a büszkeséget, és ezáltal befogadóvá válni. Minden ebből születik, és ide tér vissza!
A tisztelet, e napjainkból sajnos kiveszőben lévő erény, egykor nagy birodalmakat épített és tartott össze, alapköve volt a töretlen fejlődésnek. Megléte egységet, bizalmat, elégedettséget és boldogságot szül. A szülők, a mesterek és a tanítás iránti tisztelet fontos alapkövetelménye a kung-fu gyakorlásának. Ez az Akadémián kiegészül még a gyakorlótársak egymás iránti tiszteletével is.
Ugyanilyen fontossággal bír a türelem csodálatos erénye is. A Kung-fu Akadémia lehetőséget kínál a mai felgyorsult világ felületességével szemben, és felhívja a figyelmet arra, hogy az értékteremtéshez idő kell. Állhatatosság és céltudatosság nélkül a kung-fu tanításai nem fedik fel titkos összefüggéseiket, a megértés elmarad.
E három legfontosabb kung-fu erény megértése és művelése elengedhetetlen, mert különben a kitűzött célok elérhetetlenek maradnak!
TÜRELEM
Hiszek magamban, tudom, hogy jó helyen vagyok, ezért nyugalom tölt el és élvezem a célhoz vezető út minden pillanatát. Tudatában vagyok annak, hogy a fejlődésem fokozatos és folyamatos, ezért nem kell kapkodnom, nem kell sietnem. Így koncentrálni tudom energiáimat és hatékonyabbá válok, a felszínességtől haladok a valódi megismerés irányába. Az elmélyítés a tanulás lényege, mert a mélyebb rétegekben rejtőző megértés idővel megvilágítja az összefüggéseket és a gyakorlás eléri célját.
„Csak az érett gyümölcs hullik le a fáról”
TISZTELET
A tisztelet a mester és a tanítvány viszonyában a tanulás alapja, ez adja meg a közös munka lehetőségét azáltal, hogy közelebb visz egymáshoz. A tiszteletben benne van a tanulás, növekedés lehetősége, amely azt üzeni: kicsi vagyok, szeretnék több, nagyobb lenni – kérlek, segíts!
A meghatározó felismerések csak a tisztelet egy magasabb szintjén, mély alázattal érhetők el. Ezt ilyenkor elsősorban az idők folyamán felhalmozott tapasztalatok és mindazok erőfeszítései iránt érezzük, akiknek köszönhetően a tanítás napjainkig fennmaradhatott, megteremtve azt a lehetőséget, hogy itt és most annak részeseivé válhassunk. Ha sikerül megvalósítanunk ezt a befogadó, elfogadó hozzáállást, akkor tanulásunk örömteli és sikeres lesz.
„Teát, csak üres csészébe lehet tölteni”
ÁLLHATATOSSÁG
A kitartás hiánya a legnagyobb akadálya a kitűzött célok elérésének. Éveken át dolgozni egy bizonyos feladaton ritka emberi képesség. Ezt tanítja a kung-fu! A szisztematikus ismétlések idővel élvezetet jelentenek, kifejlődik a monotónia-tűrés fontos képessége. Ha a szorgalom ezek után is töretlen marad a gyakorlás egy nap magasabb szintre lép és jártassággá nemesedik. Az állhatatos hozzáállás ekkorra már szokássá lesz, életmóddá formálva az önfejlesztés ősi emberi igényét, kiemelve azt a kikapcsolódás színes lehetőségei közül.
„Nem az előtted álló út az, ami megvisel, hanem a homokszemek a cipődben”
A Kung-fu Akadémia szellemi tanításai rendkívül életszerűek és könnyen megérthetőek.
A harcművészeti gyakorlás a tudatosság felső foka! Az erős figyelem-összpontosítás által kialakul a rutin, hogy hogyan töltsünk egyre több időt a jelenben. Átélni a pillanatot annak teljességében egy tiszta, mozdulatlan tudatállapotban, amely utána visszatükröződik egy tökéletes erőkoncentrációban.
Ha a meditációd gyenge,
menj és gyakorolj a világtól távol.
Ha úgy érzed, erősödik,
menj és gyakorolj a piactéren.
Ha valóban erős már,
menj és gyakorold a harcmezőn!
A Kung-fu Akadémián elsajátítható szellemiség a nevelés egy olyan iránya, ahol az udvariasság és a fegyelem által létrehozott különleges erőtérben az ősi erkölcsi tanítások életre kelnek, értéket teremtve mindazok számára, akik ezt képesek elfogadni, és magukévá tenni.
