Írásom mozgatórugója, hogy a lányom most érettségizett, illetve más kungfus érettségizőkkel is beszélgettem kicsit. Meghallgattam szülőket is, akiknek jelenleg külföldi egyetemen tanul a gyermeke.
Tapasztalatom szerint a jobb gimnáziumok tanulóinak jó 80%-a valamilyen külföldi felsőoktatásra hajt. De még ennél is fontosabb, hogy ezeknek a fiataloknak a többsége, utána sem Magyarországon képzeli el az életét, hanem szeretnének külföldön maradni és ott megállapodni!
Karikó Katalin megalkotta az mRNS vakcina koronavírus fertőzés elleni védőoltását.
Öröm és büszkeség, természetesen. A különféle magyarországi kutatóintézetek tenyerükön hordozzák, szerepeltetik a professzor asszonyt, sőt még Orbán is leült vele a disznósajt rejtelmeit átbeszélni.
Mégis engedjétek meg, hogy egy más nézőpontot is behozzak.
nyissunk panorámaképre
A sikernek, mint tudjuk, sok gazdája akad. A tudomány és politika odatörleszkedik a világhírű tudós mellé a közös fotóra, jelezve azt, hogy mi is magyarok vagyunk! Titkon talán részt kívánnak vállalni a sikerben és egy pillanatra alighanem el is játszanak a gondolattal. A közös haza adta összetartozás érzés aztán megadja az alapot a színpadi mosolygáshoz az elkészült fotón. „Lám, a mi kutyánk kölyke.” Szívük mélyén persze ott az irigység és fejükben a lüktető gondolat: Neki sikerült!
Lássuk, mi is áll e siker hátterében.
Egy Kisújszálláson született tehetséges nő a világra kíváncsi hozzáállással, szorgalmasan tanult. A Szegedi Tudományegyetemi diplomája után a Szegedi Biológiai Központban kezdett dolgozni, kutatni.
Az első és legfontosabb ami történt vele, hogy rögtön beszervezték kényszerítéssel ügynöknek, akinek feladata, hogy jelentéseket írjon a munkatársairól. Tehát elsősorban ne a kutatásra koncentráljon, hanem inkább kémkedjen a kollégái után. Őt szerencsére a tudomány érdekelte. A munkahelyén kezdett el vírusokkal foglalkozni, és először használt módosított nukleozidot – cordycepint, bármit jelentsen is ez.

Majd 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja életét. Így, tehát kényszerből távozott az Egyesült Államokba és ott folytatta a megkezdett tudományos kutatómunkáját, eljutva az mRNS alapú vakcinák szabadalmaztatásáig. Karikó Katalin pillanatnyilag a BioNTech vállalat vezető alelnöke. A koronavírus világjárvány alatt megérdemelten világhírnévre tett szert.
Hol van ebben a magyar büszkeség? Milyen kárt okozott az országnak ez a kutatókhoz való hozzáállás?
Mennyi lángelme hagyta és hagyja el ezt az országot az ambíciójuk akadályoztatása miatt? Nyilvánvalóan a jobb lehetőségekért, idegenbe mennek, ahol tárt karokkal fogadják őket. A mai napig miért stadionokat építünk mindenfelé a tudományos élet felvirágoztatása helyett?
Mi lenne hazafiasabb, mint a magyar szürkeállományt hazacsábítani és az itthon lévő kutatókat hasonló lehetőségekkel ellátni, mint például az USA-ban?
Híresek lehetnénk az eszünkről, a találmányainkról, ez adhatna jól megérdemelt nemzeti önbecsülést és nem lenne szüksége a külügyminiszternek mindenfelé hangosan követelni, hogy: „Több tiszteletet a Magyaroknak”, mert az lehet, jönne magától.
E helyett idehaza marad a fotózkodás, meg a jópofizás.

A probléma
az, hogy semmi sem változott. Aki szeretné a tehetségét és szorgalmát kibontakoztatni, vagy egyszerűen csak jobban megélni bármilyen munkából, az csomagolhat és megcsinálhatja a szerencséjét valahol másutt. Miért gondolom ezt? Mert ez evidencia!
Talán kevesen tudják, hogy 2008-2021-ig tehát a mai napig Magyarország a Pisa teszteken rendszeresen az OECD országok szintje alatt teljesített és teljesít. A legújabb tesztek semmilyen előrelépést nem mutatnak. Megállapítható, hogy az elmúlt 11 év kétharmados Fidesz kormányzása semmilyen előrelépést nem volt képes elérni az oktatás felzárkóztatásának területén sem. Ugyanott tartunk pontosan, mint 2008-ban. Ez azért súlyos gond, mert a mai társadalmak nem munkaalapúak, ahogy Orbán próbálja sulykolni, hanem tudásalapúak. Lemaradunk, egyre inkább, de nem baj, mert a német autógyárakban a csavarbehajtás az menni fog, ahhoz nem kell az iskola. Lehet ez a titkolt cél, betanított munkások országa?
Csak zárójelben, Amerika odavitte a mobiltelefon gyártást Kínába. Ma Kína remek telefonokat gyárt, jelenleg szénné keresi magát rajta. Figyeltek, tanultak és elcsenték az ötletet. Miért ne?
Nálunk mi van, vagy mi lesz, amikor itt rakják össze az Audit, Mercedest, Suzukit, később majd a Bmw-t is. Szerintem semmi! Jelenleg valami kínai buszt fogunk még összerakni, a legendás Ikarusz busz hazájában, nevetséges!
Bosszantó, hogy mennyire nincs kitalálva az ország, alig van hozzáadott érték bárhol. Az Innovációs és Technológiai miniszter Palkovics parancsra elüldözi a CEU-t, és elveszi a Tudományos Akadémia kutatóbázisait, aztán most éppen a Fudan egyetemet igyekszik lenyomni Budapest torkán.
Én mást gondolok az innovációról, bevallom, nem is értem. Csak megy a nemzetközi melldöngetés, de mire? Íme a hivatalos adatok a tanulmányi tesztekről.
Forrás 1, Forrás 2.
Összefoglalva, a nemzetközi mérések és összehasonlítások rendre átlagszint alatti teljesítményt mutatnak a magyar iskolákban.
Hol vannak az eredmények? Hol a felelősség? 11 év kétharmados kormányzás Európai Uniós pénzesőben nem volt elég? Mégis mire lenne még szükség? A fiatalok külföldre vágynak és el is mennek. A gyerekeik nagy eséllyel külföldön fognak felnőni! Mi meg a migrációról beszélünk.
Talán fel kéne ébredni.